Egy völgy mélyén, dús növényzettel körülvéve csillog egy különleges forrás, amelynek vize az ég kékjét tükrözi vissza. A hely ősi legendák szerint egy égi kapu, ahol a földi és kozmikus energiák egyesülnek. Aki ide ellátogat, azt érezheti, mintha a víz mélyéből egy titokzatos erő sugározna, amely megtisztítja a testet és a lelket egyaránt. A forrás fölé hajolva az ember önmagát is másképpen látja – mintha a tükörkép mögött egy mélyebb igazság rejlene.
A víz suttogása és a madarak halk éneke egy láthatatlan dallamot formálnak, amely megnyitja a szívet az isteni jelenlét felé. Sokan azt mondják, hogy ha valaki csendben ül a partján, és figyel a gondolatai közötti résekre, egy különleges érzés keríti hatalmába – mintha egy pillanatra minden fátyol lehullana, és a világ tisztán, önmaga teljességében mutatkozna meg. A Kék Forrás arra tanít, hogy minden pillanatban lehetőségünk van visszatérni önmagunk igaz valójához, és hogy a tisztaság és béke forrása mindig bennünk rejlik.