A mai rohanó világban szinte nagyon nehéz talpon maradni. Nem elegek a természeti katasztrófák, világ méretű problémák, a saját magunk baja is a mi vállunkon marad, arról nem is beszélve, ha másét is a magunk vállán szeretnénk cipelni. Nagyon sok embertől hallom, hogy nincs már a mai világban minek örülni. Nos ilyenkor szokott leesni az állam, és szoktam azt mondani, hogy ez a gondolkozásmód nem megfelelő.
Képzeljük el magunkat a mi problémáinkat és kontra azt, hogy teszem fel van egy hajléktalan személy. Neki mennyivel több problémája van, mint neked, igaz? Nincs fedél a feje felett, nincs ágya, ahol aludhat, nincsen konyhája ahol főzhet és az sincs, amiből főzhet. Örül, ha kap egy kis élelmet, és azért is hálás tud lenni. De gondoljunk bele egy olyan beteg ember helyzetébe, akinek sajnos hiányoznak a végtagjai, mennyire szeretne ő is sétálni, de lehet, hogy nem tud, hiszen tolószékbe kényszerült.
Te miért legyél hálás? Például azért, hogy van fedél a fejed felett, hogy melegben vagy, hogy reggelente kinyitod a szemed, hogy nem vagy beteg, hogy van ruhád, van élelmed. Nyisd ki a szemed, nézz körbe, és légy hálás mindenért, amid van!