Egy sűrű erdő mélyén van egy tisztás, ahol semmi sem zavarja meg a természet ősi rendjét. Ez a hely különleges – nem találni rajta templomot, oltárt vagy szobrot, mégis sokan úgy vélik, ez az egyik legerősebb spirituális tér. A csend itt nem üresség, hanem jelenlét. Mintha maga az erdő tartaná vissza lélegzetét, hogy a látogató meghallhassa a szíve hangját.
Akik ide érkeznek, gyakran csak ülnek a fűben, és nem szólnak. Az elme zaja lassan elcsitul, és előbukkan az, ami mélyen belül van: az igaz érzések, a valódi vágyak, a tiszta jelenlét. A tisztás mintha tükröt tartana az ember elé – nem ítélkezik, csak megmutat. Azt mondják, aki itt egyszer megérzi önmagát, többé nem tud úgy élni, mint korábban. A Csend Tisztása nem tanít, nem beszél, csak van – és épp ezáltal válik szentté.