Egy eldugott domb tetején álló kápolna, amely mintha a mennyország kapuja lenne. A csend és a távoli horizont végtelen látványa egy olyan térbe hívja a látogatót, ahol a lélek szárnyalni kezdhet. Az apró kápolna időtlen szentsége arra emlékeztet, hogy a spirituális kapcsolódás nem a méretben, hanem a szándékban rejlik. A hely atmoszférája arra inspirál, hogy a látogató megnyíljon az isteni üzenet befogadására, és belülről fényt találjon.
A dombtetőn állva a földi világ eltörpül, és az ember újra összekapcsolódik a mindenség energiájával. A kápolna ajtaján belépve a lélek emelkedett állapotba kerül, ahol minden ima, minden gondolat és minden szívverés az isteni szeretet ritmusával rezonál.